Látnivaló

Beautiful place very close to municipal beach

A kinézete lenyűgöző, ám időnként a műsorok unalmasak tudnak lenni de ha sikerül jó előadást kifogni akkor ki lehet élvezni.

Nagyon jól összeszedett magángyűjtemény. Kedves, közvetlen vendéglátó. Érdemes betérni

Lenyűgöző, modern freskó az első világháború áldozatainak emlékére.

Egyszerűen döbbenetes látvány volt számomra a rendhagyó emlékmű. Mindenféleképp megéri a látogatást, ha valaki Szeged belvárosában jár.

Az első világháborút követően az emlékmű gondolata még Klebelsberg Kunó kultuszminisztertől a Dóm tér együttesének megálmodójától származik: »Nem palotakaput akarok építeni, hanem városkaput, amely lezárja a Gizella (ma Aradi vértanúk tere) tér nyugtalanságát… Kicsiny pénzzel, szűkös eszközökkel kell most szép dolgokat alkotni. Ezt a kaput úgy kell megcsinálni, hogy szimbóluma legyen a városnak, akár belülről az itthoniak, akár kívülről, a vasúton jövő idegenek számára…«A kapu létesítésének ötlete tehát eredendően Klebelsberg Kunó elgondolása volt, aki Pogány Móric neves építőművész számára adta a megbízást a tanítói internátus épületegyüttesének megtervezésére, még 1930-ban. A feladat megfogalmazása szerint az épületegyüttes feladata volt, hogy az épület egyik szárnya zárja le a Boldogasszony-sugárút Gizella térre nyíló torkolatát, úgy, hogy annak forgalma azért zavarmentesen lebonyolódhasson a három boltívhajtás alatt. A terv elkészült még 1930-ban, ám a kivitelezésre csak 1935-ben kezdhettek hozzá. Az építkezés megkezdésekor vetette fel dr. Pálfy József Szeged akkori polgármestere, hogy ez a különleges épület legyen a Hősök kapuja formájában Szeged város hősi halottainak emlékműve is egyben. Pogány Móric készséggel áttervezte az épületet ennek az új funkciónak is helyt adva, s amikor az akkori kultuszminiszter, Hóman Bálint hozzájárulását adta a változások költségeire, akkor a város művészeti zsűrije hosszas tanácskozást követően Aba Novák Vilmos festőművészt bízta meg a freskók elkészítésére, míg Lőte Éva szobrászművész a szobrok megtervezésére, és kifaragtatására kapott megbízást. A Hősök Kapuja még 1936 őszén elkészült, de ünnepélyes felavatására 1937. május 30-án, a Hősök Vasárnapján került sor, többek között Horthy Miklós kormányzó jelenlétében.A boltív freskóit (az ország akkoriban legnagyobb freskóját) Aba-Novák Vilmos készítette. A freskón 1945-ben előbb csak Horthy alakját fedték be, majd 1949-ben az egészet bevakolták cementes vakolattal és lemeszelték, mivel a volt a kommunista rendszer nem tűrte. A képek szinte teljesen elpusztultak, mert a cement tönkretette a freskók felső festékrétegét, s emiatt 60-70%-ban újra kellett festeni a restaurátoroknak.

Színes és szép látvány az arra sétálóknak

Gyönyörű és tisztán tartott partszakasz. Találhatók itt boltok, vendéglátóhelyek és fagylaltozók is, valamint óriáskerék. Van a stégen és a partszakaszon is több öltöző és hatalmas tiszta nyilvános wc. A fű is puha és zöld.

Borfesztiválra mentünk, szakadt az eső, emlékeim szerint 13C° volt. Őszintén írom: Baromi jól éreztük mindennek ellenére magunkat, ... mondjuk ezt már előre elhatároztuk, hogy -történjék bármi is-, nekünk ott nagyon jó lesz!(Nem vagyunk [nagyon] naívak, az időjárásradar sugallatára ,,vízhatlan cuccban voltunk

Kellemes séta szép környezetben !