Hősök kapuja, SZTE Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium tagépület

Lenyűgöző, modern freskó az első világháború áldozatainak emlékére.

Egyszerűen döbbenetes látvány volt számomra a rendhagyó emlékmű. Mindenféleképp megéri a látogatást, ha valaki Szeged belvárosában jár.

Az első világháborút követően az emlékmű gondolata még Klebelsberg Kunó kultuszminisztertől a Dóm tér együttesének megálmodójától származik: »Nem palotakaput akarok építeni, hanem városkaput, amely lezárja a Gizella (ma Aradi vértanúk tere) tér nyugtalanságát… Kicsiny pénzzel, szűkös eszközökkel kell most szép dolgokat alkotni. Ezt a kaput úgy kell megcsinálni, hogy szimbóluma legyen a városnak, akár belülről az itthoniak, akár kívülről, a vasúton jövő idegenek számára…«A kapu létesítésének ötlete tehát eredendően Klebelsberg Kunó elgondolása volt, aki Pogány Móric neves építőművész számára adta a megbízást a tanítói internátus épületegyüttesének megtervezésére, még 1930-ban. A feladat megfogalmazása szerint az épületegyüttes feladata volt, hogy az épület egyik szárnya zárja le a Boldogasszony-sugárút Gizella térre nyíló torkolatát, úgy, hogy annak forgalma azért zavarmentesen lebonyolódhasson a három boltívhajtás alatt. A terv elkészült még 1930-ban, ám a kivitelezésre csak 1935-ben kezdhettek hozzá. Az építkezés megkezdésekor vetette fel dr. Pálfy József Szeged akkori polgármestere, hogy ez a különleges épület legyen a Hősök kapuja formájában Szeged város hősi halottainak emlékműve is egyben. Pogány Móric készséggel áttervezte az épületet ennek az új funkciónak is helyt adva, s amikor az akkori kultuszminiszter, Hóman Bálint hozzájárulását adta a változások költségeire, akkor a város művészeti zsűrije hosszas tanácskozást követően Aba Novák Vilmos festőművészt bízta meg a freskók elkészítésére, míg Lőte Éva szobrászművész a szobrok megtervezésére, és kifaragtatására kapott megbízást. A Hősök Kapuja még 1936 őszén elkészült, de ünnepélyes felavatására 1937. május 30-án, a Hősök Vasárnapján került sor, többek között Horthy Miklós kormányzó jelenlétében.A boltív freskóit (az ország akkoriban legnagyobb freskóját) Aba-Novák Vilmos készítette. A freskón 1945-ben előbb csak Horthy alakját fedték be, majd 1949-ben az egészet bevakolták cementes vakolattal és lemeszelték, mivel a volt a kommunista rendszer nem tűrte. A képek szinte teljesen elpusztultak, mert a cement tönkretette a freskók felső festékrétegét, s emiatt 60-70%-ban újra kellett festeni a restaurátoroknak.

Színes és szép látvány az arra sétálóknak

Nagyon szépek a festmények. Nagyon jól mutatja a kórképet. Szép látványosság.

Pogány Móric tervei szerint épült 1936-ban. Homlokzatának honvédszobrai az I. világháború áldozataira emlékeztetnek. A boltívek freskói a háborús emlékezést, a hősi halottak dicsőítését és Horthy Miklós szegedi elindulását jeleníti meg.

A TEGNAPI NAPON ISMÉT ITT VOLTAM. NAGYON SZÉP TURISTA LÁTVÁNYOSSÁG. A NYITOTT SZEMŰ KATONA A HÁBORÚBA INDULÓ KATONÁKNAK AZ EMLÉKÉT JELENTI, A LEHUNYT SZEMŰ KATONA A HÁBORÚBAN ELESETT KATONÁK JELKÉPE. A FRESKÓK IS NAGYON SZÉPEK. ERRŐL A HELYRŐL BE LEHET LÁTNI AZ EGÉSZ TERET.

Ikonikus, s egyben tájékozódási, kiindulási pontja is Szeged centrumának.

Nem az én világom, de ettől még ajánlom minden Szegedre látogatónak, hogy nézze meg.Feltünt, hogy a hadinővért ábrázoló kép mellől a feliratot lefestették. Tudja valaki, mi volt az eredeti szöveg?

A Városházától rövid sétával elérhető, az I.Világháború elesett hősei, a 12 000 szegedi katona emlékére készült kapu.