Kőszoros-völgy

A turista út már lényegében nem létezik( legalábbis ahova a térkép vezet). Látszik, hogy évek óta nincs karbantartva, teljesen benőtte a növényzet, sok kidőlt fa fekszik keresztben az egykori úton.

Egy elfeledett völgy a Bakonyban, nagyon jót tesz neki, hogy nehezen járható.

Eldugott kis völgy szurdok a Bakony szívében. Menni kell rendesen, néhol kerítést mászni, néhol a bocikat kerülgetni. Megfelelő lábbeli, sok víz, élelem, iránytű minimum. Szóval papucsban ne vágj neki. Ha viszont felkészülve járod végig, csodálatos dolgokat fogsz látni. Ne csak a lábad elé nézz, hanem felfelé is.Semmit ne hagyj ott, ami nem oda való, és semmit ne hozz el, ami oda való!

KőszorosTovábbi szinonimái: Öregfolyás szurdoka, Öreg-séd szurdoka, Kőszoros-völgy.Keletkezése szerint epigenetikus-antecedens szurdoknak tekinthetjük, ez azt jelenti, hogy a völgy egy szakaszán végbemenő kiemelkedéssel a völgy mélyülése - vízfolyásának eróziója következtében - lépést tart, a fedőüledékeket átfűrészeli, a völgyképződés a fekü karbonátos kőzetben folytatódik. A folyamat eredményeként szurdokos völgyszakasz képződik.Hamis a régebbi téves nézet, miszerint a bakonyi szurdokok többek között egykori barlangok felszakadásával jöttek létre. A szurdokok barlangi eredete azonban nem csak azért zárható ki, mert ezen völgyek átöröklődéses eredetűek, hanem azért is, mert az aprólékosan feldarabolódott hegységben a vízfolyások többségének csak kicsi vízgyűjtője alakulhatott ki. A kicsi vízgyűjtőjű vízfolyások nem alakíthattak ki olyan több km hosszúságú barlangokat, amiket a szurdokok hossza alapján várni lehetne. A szurdokok morfológiája sem támasztja alá ezt az elgondolást, hiányoznak a sziklahidak, a víznyelő töbrök, vagy a hajdani víznyelők maradványai.Az Öregfolyás (Öreg-séd) valamikor állandó vizű patak volt, mára időszakos vízfolyássá vált. Megmaradnak azonban a patakmederben olyan pocsolyák, nedves részek, valamint a patak melletti vizenyős területek, melyek biztosítják egyes vízi állatfajok fennmaradását, ilyen szakaszok vannak a szurdokban is. Ezenkívül a szurdok középső részén, a bal (Ny-i) oldalán, a sziklás hegyoldal tövében három ponton is forrásvíz fakad, s inkább szivárogva, mint folyva tart a völgytalpi mederbe; innen ered az eddig követett csermely, ezért csaknem állandó a vízfolyás. Ismét elértük tehát a mészkő-agyag határt, s azt is megtudtuk, miért nem szivárog be ezen a rövid szakaszon, a meder fenekén a víz: alatta vízzáró agyag húzódik meg. A fakadások előtt 3-4 m-el likacsos, üreges, forrásmészkő anyagú tömbök, tuskók sora húzódik. Rajtuk télen is szép zöld növények tenyésznek, mivel a forrásvíz hőmérséklete hazánkban, mint minden forrásé 11-12 fok körül van, s a fakadó víz csak nagyobb távolságban hűl fagypont alá. A Bakony - nem felszíni karsztosodás során képződött - barlangjai elsősorban a völgyoldalakban csoportosulnak, így van ez az Öregfolyás völgyével is.

Vadregényes, túrázóknak való hely!

Eléggé világ vége feeling, pláne borús esős időben, de szép vidék