Pákozdi-ingókövek természetvédelmi terület

A Velencei-tó északi partján található a Velencei-hegység, ami Dunántúli-középhegység legkisebb tagja. A Velencei-hegység Magyarország egyetlen gránit alapkőzetű hegysége és így az ország földtani értelemben legöregebb tájegysége. Itt található az 1951 óta védett Pákozdi-ingókövek természetvédelmi terület, mely a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében álló, 44 hektáros természetvédelmi terület.A Velencei-hegység tömegét gránit alkotja, mely kb. háromszáz millió éve keletkezett. Magyarországon csak itt és a Keleti-Mecsekben lehet a gránitot közvetlenül a felszínen tanulmányozni. Az egykor a föld mélyén, a forró magmából kihűlés közben feltöredezett gránitdarabok a víz és az erózió hatására a föld felszínére kerültek, mégpedig a jellegzetes, mállás okozta kerekített formájukban. A kemény, tömött, vízzáró kőzetet repedések szelik keresztül-kasul. A repedések a gránit tömegét, nagy négyszögletes hasábokra tagolják és ezeken a felszíneken folyik a kőzet aprózódása, mállása. A felszín mállása folytán a gránittömbök sarkai legömbölyödtek, a tömbök elváltak egymástól és sajátos képződmények az ún. “ingókövek” jöttek létre. Az ingóköveket az 1994-ben létesített Gránit földtani tanösvény köti össze.Sukoró határában is található néhány formáció, de a Pákozd északi előterében magasodó klasszikus Pákozdi-ingókövek nevezetesebb formációi a Sár-hegy (226 m) keleti oldalában emelkedő Gomba-kő és Kis-Cipó, valamint az ettől északra, a Pogány-kő (241 m) csúcsa körül elszórt Pogány-kő, Oroszlán-szikla, Kocka-kő és Pandúr-kő. A Pogány-kő csúcsát képező ingóköveken cirill betűs feliratok, „graffitik” arra emlékeztetnek, hogy 1991 előtti a területen a Magyarországon állomásozó szovjet hadsereg egyik gyakorlótere helyezkedett el.A terület Pákozd felől több, gyalog és kerékpárral is járható turistaúton közelíthető meg. Vigyázzunk a tüskés bokrokra (jómagam is sérüléseket szenvedtem) és mivel árnyék nem igazán van, nyári hónapokban gondoskodjunk a védelemről.

A pákozdi Oázis Sörözőnél parkoltunk. Az Ingókő utcán indultunk fel a nem túl nagy emelkedőn. Kisebb-nagyobb kirándulásokat, köröket lehet tenni a cserjés területen, közben megcsodálhatjuk a gránitsziklákat. A magaslatról látszik az egyik oldalon a Velencei-tó, a másikon a Pátkai víztározó.

Elképesztő terület a Velencei hegységben, mintha nem is az országban lenne. Nagyszerű túra útvonalakkal van behálózva, órákat el lehet tölteni a környéken. Érdemes mindenhol szétnézni, mert a fél méteres kövektől kezdve a kocka alakú köveken át az óriási kőhalmokig minden előfordul. Iszonyat látványos és különleges hely.

Velencei hegység látványos turista helyei közé tartozik az Ingó kövek, pandurkő..stb..kellemes séta/túra lehetőség! Helyenként ügyeséget kiván a lejövetel..de megcsináltuk egymást segitve !

Kellemes délutáni túra , nem veszélyes terep , sétálva minimális tapasztalattal megtehető .Mi egy 14kilometeres kört tettünk meg .Pár óra alatt. Minimális emelkedő van benne de nem teljesíthetetlen .

Érdekes geológiai képződmények és mellé szép kilátás a Velencei-tóra

Télen is érdemes felmenni az ingókövekhez, mi karácsony másnapján voltunk ott, így kevés túrázóval találkoztunk. Könnyű séta vezet fel, ami gyerekeknek, vagy akár idősebbeknek is teljesíthető. Az autót lent kell hagyni az Ingókő utca elején, de annyi mozgás a friss levegőn, míg felérünk, mindenkinek csak jót tesz. Jól járható út vezet fel a cserjésben, odafönt pedig szép kilátás, és fantáziavilágba illő kőformációk várnak. Érdemes bejárni a területet, hogy felfedezzük mindet, mert némelyik eléggé megbújik a növényzet között.

A falu határától körülbelül két kilométerre van. Az útvonaltervező autós feljutást is kiad, de a földút néhol olyan állapotban van, hogy egy tényleges terepjáróval lehet csak felmenni. Gyalog könnyen megközelíthető, nem nehéz terep, különösebb felszerelést nem igényel. A táj szép, csendes. Akkor éri meg megnézni, ha éppen erre járunk, akkor el lehet kirándulni ide. Parkolni az erdőbe való bejáratnál, egy földes területen lehet.