Örökmécses

Pécs Szerb megszállásának emlékműve

Az Örökmécses az első világháborút követő, közel hároméves szerb megszállás alatt tanúsított polgári engedetlenségnek és helyi összefogásnak, tulajdonképpen a hazaszeretetnek állít emléket. 1918 őszétől, 1921 nyaráig Pécs - az ország déli területeivel együtt - szerb katonai ellenőrzés alá került. Ebben a zűrzavaros időszakban a helyi polgárok komoly sztrájkokba kezdtek, fegyverek és kivégzéssel fenyegetés ellenére bátran kiálltak és tiltakoztak a megszállók által bevezetett rendelkezések, és közigazgatási átszervezések ellen. Ellentétben az idő közben megkötött Trianoni békediktátum rendelkezéseivel a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság tervei szerint a déli területek, Baranya-Bajai Szerb-Magyar Köztársaság néven kikiáltott bábállamként csatlakoztak volna. Ez a bábállam alig egy hétig működött, amíg a magyar csapatok 1921 augusztusában át nem vették a hatalmat és kényszerítették a szerbeket kivonulásra.A Weichinger Károly alkotta emlékmű tíz évvel később, 1931-ben került felavatásra. A pécsi illetőségű, első világháborúban is harcoló hadtestek (52. és 19. gyalogezred) emlékművei csak 2010-ben kerültek egy tömbbe az Örökmécsessel, korábban ezek a Széchenyi téri lépcső két oldalán találhat mellvéden helyezkedtek el. Bár az első világháború összeköti őket, de az Örökmécses sokkal inkább a polgári magatartásnak, a helyi összefogásnak, szolidaritásnak tiszteleg, mint a katonai hősiességnek, emiatt indokolt külön is megemlékezni róla.Az Örökmécsesen elhelyezett 8-as huszárok emlékműve csak 1939-ben került felavatásra. Szomor László bronzból készült domborműve a Magyar Királyi nyolcadik honvéd huszárezrednek tiszteleg, amelynek története 1869-ig nyúlik vissza.