Szentháromság-szobor

Nagyon szép szobor a város közepén.

Pécs centruma. Innen érdemes elkezdeni a belvárosi sétát.

Nagyon szép szobor, gyönyörűen felújított környezetben.

Pécs: Szentháromság-szobor

Gyönyörű szobor.

Nagyon szép Szentháromság Szobor áll a Széchenyi tér közepén, a Gázi Kászim Pasa dzsámija előtt. Műemlék védelem alatt áll, mégis a külföldiek semmibe veszik e fajta jellegét, és gyakran labdajátékok és korcsolyák, gördeszkák és italozások színhelye..Sajnálatos. Történetéről alig tudnak valamit. Műemlékvédelmi azonosító:1815 törzsszám: 8735 védettség: Műemléki védelem. Első változatát 1714-ben állították fel az országszerte és Pécsett is pusztító pestisjárvány és annak áldozatainak emlékére, valamint hálaként, hogy a város megszabadult a pestistől. A pécsi Szentháromság szoborról tudni kell

A pécsi Szentháromság-szobor gyönyörű állapotban és formában áll és jelöli ki a város és a főtér középpontját. A szobort az 1713-14-es pestisjárvány leküzdését követően állíttatta a város, Anrath Henrik kófaragó által, akinek munkáját közel 50 év múlva Benchardt András, majd 1908 körül Kiss György szobra váltott fel. A szobron a klasszikus Atya-Fiú-Szentlélek, Szűz Mária, angyalok szokásos megformálásán felül igazán érdekesek a pestissel összefüggésben felállított szentek. Dél-keleti sarkán Szent Rókus, a legfőbb pestis-szent, északi sarkán Páduai Szent Antal (aki az eredetileg megformált Szent Rozáliát váltotta) és a dél-nyugati sarkon Szent Sebestyén szerepel. Az oldalakon látható domborművek újszövetségi jeleneteket ábrázolnak.

Gyönyörű tágas tér, karácsonykor este biztosan szép.

Szép hely, de az infrastruktúra nem tökéletes. Például nincs nyilvános wc a környéken.

Pécs megyei jogú város Baranya vármegye székhelye. A város főterén, a Széchenyi téren található Szentháromság-szobor első változatát 1714-ben állították fel a pusztító pestisjárvány és annak áldozatainak emlékére, valamint hálaként, hogy a város megszabadult a pestistől. Ez Anrath Henrik pécsi szobrászművész alkotása volt. A városban viszont 1739 és 1740 között újabb járvány tört ki és ismét sok áldozattal járt. Ezután eldöntötték, hogy egy a korábbinál gazdagabb díszítettséggel megalkotott emlékművel szeretnének megemlékezni, bízva abban, hogy a szobor szentjei őrzik és védik a várost a bajtól és a járványoktól. Így 1750 körül készítette el a szintén pécsi szobrászművész, Berchardt András az új szobrot. Az újabb Szentháromság szobor 150 évig állt és védte a várost, de az idő múlása sajnos súlyos károkat okozott. 1908-ban úgy érezték, eljött az ideje annak, hogy egy még újabb Szentháromság szobra készüljön a városnak. Ez a szobor Kiss György szobrászművész alkotása, az építészeti tervet Lang Adolf készítette. Manapság is ezt a szobor csodálható meg Pécs Széchenyi terén a Gázi Kaszim pasa dzsámija mellett. A Szentháromság szobor tetején, az obeliszk csúcsán, egy aranyba foglalt széttárt szárnyú Szentlélek-galamb látható. Alatta az obeliszken angyalok szárnyalnak a felhők között, és az obeliszk tövében ülnek az Atya és a Fiú alakjai. Az Atya és a Fiú alakjai alatt egy szépen díszített ívelt párkányon áll a három pestisszent Szent Rókus, Szent Rozália és Szent Sebestyén szobra. Talapzata hatoldalú, amelynek három oldalát domborművel díszítették.