Bogáti-Hajdú-villa

A Rákos-patak tőszomszédságában fekvő telek az építéskor még mocsaras terület volt. A munkák megkezdése előtt előbb lecsapolásra, majd a talaj kellő megszilárdítására volt szükség. Ezt azonban nem körültekintően végezték el, így a lábakra helyezett, száz évvel ezelőtt még hétezer négyzetméteres kerttel körülvett épületet a megszületése után röviddel már Süllyedő kastély néven emlegették. A hatvanas években elvégzett munkálatok során a főbejárat előtti csúcsíves-árkádos előcsarnok, a rajta ülő emeleti terasz, a homlokzat magasítására szolgáló, valódi funkcióval nem rendelkező attikafa, az apró tornyok, a kovácsoltvas díszek, az épület középtengelyén álló pártázatos attika eltűnt. Befalazták az oldalsó teraszokat, a lépcsőket és a teraszokat szegélyező kő mellvédet is fémkorlátra cserélték.

Valaha nagyon szép lehetett. Érdekes a története, érdemes utána olvasni.

Pusztulni hagyni kár, hasznosítani nem lehet... nem érdemes, ...nem tudják! Ha más nem, az idő, a maga kérlelhetetlen és fásult egykedvűségével ezt is befogadja....