Újpesti Nagyzsinagóga

Tętszik,a pādlåson sotētwanAz orgonaajto nincs nyitva a tobbi igen.

Valóságos oázis, gyönyörű. ♥️

Hihetetlenül szép, hangulatos. Kívül-belül rendezett. Érdemes meglátogatni. A péntek 6 órási ima látogatható.

Viszonylag eldugott helyen található az Újpesti Zsinagóga. Ritkán téved az ember a Berczeviczy utcába. Az 1885-ben épült neológ zsinagóga ma is működik. Igaz bejutnom nem sikerült, de kívülről megcsodáltam a rendezett épületet. A külső kőkerítésen megdöbbentő domborművek mutatják be a zsidóság második világháborús szenvedéseit. 1947-48-ben készültek ezek a kőfaragványok.

Szèp, ès a parkolás is ingyenes.

1835-ben gróf Károlyi István letelepedési szerződést kötött Lőwy Izsák tímárral, aki bőrgyárat alapított és a kialakuló új községnek első bírója lett. Az Újpest nevet ő használta először. A zsidó közösség első zsinagógája 1839-ben épült, rajzot, fotót nem ismerünk róla.A mai, közadakozásból, keleti romantikus stílusban, Böhm Mátyás építőmester irányításával épült neológ zsinagóga felszentelésére 1886 szeptember 23-án került sor.A korabeli híradásokból tudjuk, hogy a templom felavatása: „ünnep volt Újpest zsidó és keresztény polgárai számára, amit az is jelez, hogy a dr. Rosenberg Sándor aradi főrabbi által vezetett szertartáson a nagyközség elöljáróságán kívül nagy számban vettek részt a más felekezetű polgárok és lelkészek is.”

Ez a mostani kántor hangverseny is fantasztikus volt!!! Köszönjük!

Kivételes épület a nagy egyhangúság s csúnyaság közepette.

Az Újpesti zsinagóga egy ma is működő neológ zsidó templom (zsinagóga) Budapest IV. kerületében, Újpesten.1885 és 1886 közt építették fel a mai Berzeviczy utcában az építészeti szempontból már akkor is előnytelen helyen álló, ma is működő neológ zsinagógát. Tervezője a korabeli sajtó szerint egy bizonyos Greier, vagy Gränner (keresztnév nem ismert) nevű személy volt, akinek a nevét egyesek elírásnak vélik és az ekkoriban még ismeretlen Jakob Gärtner neves zsinagógatervezővel tartanak azonosnak.A belső tér kialakítása a Dohány utcai zsinagóga elrendezését követi. Az épület háromhajós, oldalkarzatos elrenezésű csarnok. A mellékhajók végeiben találhatók a lépcsőházak. Bizáncias fejezetű öntöttvas oszlopok földszinti sora tartja a karzatot, amit ritkábban elhelyezett ugyanilyen oszlopok támasztanak alá – keresztbe fordított öntöttvas „vállkövek” közbeiktatásával. A frigyszekrény feletti karzat az orgona helye, ahová az 1911-es kecskeméti földrengésben megsérült kecskeméti zsinagóga orgonáját állították fel. A szerkezet, illetve az egész épület 1944-ben megsérült, amikor megtámadták, kifosztották és felgyújtották. A második világháború után hamar, már 1946-ra felújították. Az orgona ma a szemben levő karzaton áll. A kertet ekkor dél felé sikerült a keresztutcáig meghosszabbítani, az oda néző falon pedig 1947–1948-ban négy dombormű formájában állítottak emléket, amik a kakastollas csendőröktől a nyilas és horogkeresztes katonákon át a szovjet felszabadítókig meséli el a zsidóság közvetlenül a második világháború előtti, alatti és utáni történetét.Az épület Újpest egyik első reprezentatív középülete volt. Építészeti megformálásának magas színvonala már az 1880-as években jelezte, hogy az ipari peremtelepülés önálló kulturális arculatú várossá szándékozott válni, mint ahogy ez a 20. század elejére meg is valósult. A rohamos fejlődés népességrobbanást is eredményezett, amivel a zsidóság száma is megnőtt, így a zsinagógát 1909-ben Baumhorn Lipót tervei alapján kibővítették.