Budavári Zsinagóga - Középkori Zsidó Imaház

Gyönyörű kicsi zsinagóga! Kár hogy gyalog ilyen messze van a lakásomtól.

Érdekes és làtvànyos hely érdemes bemenni ha nyitva van. Ez a legrégebbi fennmaradt zsinagóga Budàn, 13. szàzadi eredetű.Itt volt később a zsidó prefektus lakóhelye.A kiàllítàson làthatunk középkori sírköveket, a legrégebbi 1274-ből való. Làthattuk még középkori héber feliratokat és falfestményeket.

A Középkori Zsidó Imaház története A budavári Táncsics Mihály utca 26. sz. lakóházának földszintjén látható a budai zsidóság későközépkori és török kori lakónegyedének - az egykori Zsidó utcának - a XIV. század végén épült imaháza. A déli oldalán gótikus pillérrel osztott, az északi oldalon a nők egykori imahelyének keretes ablakát őrző boltozott imaterem 1964-ben, az épület műemléki kutatása során került feltárásra majd azt követően helyreállításra. A kutatás nyomán láttak napvilágot a terem falain fennmaradt XVII. századi zsidó feliratok és ábrázolások is. Az egyik falra festett kép égnek irányított íjat ábrázol, a másik Dávid király csillagát. Az íjas ábrázolás szövege Hanna imájának egyik mondata, Károli Gáspár régi magyar szövegfordításában: A kézíjas erős emberek megrontatnak

Jó közösség, szeretek odajárni.

Nem volt nyitva. Az epulet kivulrol rendezett.

Nem mint zsinagógát, hanem mint múzeumot" pontoztam. Érdekes maga a tény

ez a pici zsinagóga a középkori Buda történelmének fontos része,mivel a zsidók jelentős szerepet töltöttek be a város életében

Furcsa, de érdekes. Mára csak történelmi érdekesség, mint imahely természetesen semmi értelme. Nem csak bejártam, hanem előadást is hallgattam múzeológustól. Már a középkorban nagy szerepe volt a zsidóságnak. Volt a Várban zsidókapu és zsidó negyedek, utcák. Jól tudtak bánni a pénzzel. Különleges szokásaik voltak pl. a mikve = rituális fürdő. Természetesen semmi értelmük nem volt, pusztán babona (vallás).

A legszebb legrégebbi Budapesti zsinagóga ahol a legjobb a közösség.