Vértessy-kúria

Gyonyoru lesz

Debrecenben a Gázvezeték–Vértesi utcák kereszteződésénél lévő a Vértessy kúria évek óta üresen áll. A kúria ablakain és ajtajain (mármint azoknak a helyén) bemenni balesetveszélyes, és tilos! Amúgy is lezárták őket drótkerítéssel...A mai bozót területén Tégla- és cserépgyár volt, a kúria -amely 1860 és 1870 között épült- főként lakóépületként szolgált a tulajdonosok számára.Balogh Mihály városi főmérnök alapította a gyárat 1852-ben, a vele rokonságban álló Vértessy Istvánnal. Debrecennek a téglagyártásban nagy múltja van, hiszen egészen az I. világháború kezdetéig Magyarország teljes iparágának a 10 százalékát adta a város. A Balogh és Vértessy Közkereseti Társaság mintegy 70 főt alkalmazva egy közepes méretű gyárnak felelt meg a városban.A gyár indulásától kezdve dinamikusan fejlődött, 1904-től kezdte meg működését a Balogh–Vértessy Szemétszállítási és Értékesítési Vállalat, hiszen a téglagyártáshoz szükséges agyagkitermelés után maradt hatalmas gödrök ideális lerakóhelyet jelentettek a lakossági hulladék elhelyezéséhez.A városi szemétszállítást egészen a 40-es évekig végezték. Az agyag után maradt óriási vájatok azonban másra is alkalmasnak bizonyultak.Vértessy Lajos részt vett az I. világháborúban, a dalmát tengerparton teljesített szolgálatot, és hazatérve azt tapasztalta, hogy a kitermelt agyag helyén, a kubikgödrökben sziksós tó alakult ki. Ráadásul a víznek a gyógyhatása is kimutatható mértékű volt. Így a háborús évek alatti tapasztalatokra támaszkodva, 1925 júniusában megépítette a város első strandfürdőjét. A homokos parttal szegélyezett tó alkalmas volt csónakázásra is, télen pedig a korcsolyázni vágyók látogattak ki a kastély mellé.A 30-as évektől azonban a fejlődést a fokozatos leépítés váltotta fel. Előbb a téglagyártás szűnt meg, 1944-ben pedig a szemétszállítás is. Az ingatlant és a rajta lévő építményeket 1952-ben államosították, és elbontottak mindent, ami korábban a téglagyártáshoz szükséges volt, sőt feltöltötték a tavat is. Az épületet a háború idején német katonák lakták, emiatt érte belövés az orosz katonák Debrecenbe érkezésekor.A Vértessy-kúriában 1955-ig éltek a Vértessy leszármazottak, ezután szociális szükséglakásokat alakítottak ki az épületben, akkor kezdődött a pusztulás. Az azt követő évtizedekben a tanács rendelkezése szerint a kastély szociálisan ráutaltak számára volt lakhely, kiköltözésüket követően azonban a város nem hasznosította az épületet.Az ablakok felett még látszik a különleges boltív. A szakemberek ez alapján gondolják azt, hogy az épületet Ybl Miklós vagy az építész irodája tervezte. A Műemlékvédelmi Hivatal ezért 2011 augusztusában védelem alá helyezte a kúriát. Ez azt jelenti, hogy a tulajdonosnak úgy kell felújítani az épületet, hogy az megfeleljen az 1860-as évek állapotának. Hallani lehetett, hogy rendezvényközpontot alakítanának ki benne felújítás után, de a beadott pályázatot előbb nyertessé nyilvánították, majd felfüggesztették. Azóta pedig nincs döntés, csak pusztulás.Könnyen megközelíthető, de óvatosan, elég omladozó állapotú. Leginkább a története érdekes.

debrecen legmodernebb háza