Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom

A tornyából szép a kilátás a városra.

A Belvárosi Plébániatemplom igazi csoda! Kuriózum, mert ez Budapest legrégibb temploma, de a legfőbb érdekessége, hogy minden építészeti kor rajta hagyta a nyomát. A történelem igazi tanúja: ókori szoba padlója, román pillérek, gótikus rózsaablak, reneszánsz ajtókeret, barokk kőszobrok, bámulatos módon megmaradt oltár freskó, török kori szakrális emlékek, modern toronykilátó, és még sorolhatnám. De az a legjobb, ha mindenki saját maga fedezi fel, mert minden sarok titkokat rejt...

Egy templomba belépni mindig megható pillanat. Ezt nem lehet leírni át kell élni. Lépj te is be, gyuts egy gyertyát...

A Főplébánia-templom 2023-ban ünnepli alapításának 975. évfordulóját.Szent Gellért vértanúhalála után 1046-ban testét a mai templom előzményébe temették. Írásos emlékek szerint I. András király 1053-ban Szt. Gellért testét Csanádra vitette, azonban a pesti templomban maradt ereklyéinek méltó helyet teremtve az épületet kibővíttette.A hazai reneszánsz művészet kiemelkedő emléke a tardosi vörösmárványból és sárgásfehér mészkőből készült pasztoforium, azaz szentségház Nagyrévy András címzetes püspök adománya. A szentségtartó fülkét körülvevő perspektivikus építészeti keret felirata magyarul: „Ím, az angyalok kenyere, úton járók eledele”.A pasztoforium ma Szt. Erzsébet ereklyéit őrzi. Az akkor háromhajós templomban tartották 1211-ben a 4 éves Árpád-házi királylány, a későbbi Szent Erzsébet eljegyzését a türingiai Hermann őrgróffal.2014–2016 között a régészeti feltárások tisztázták a mai templom padlózata alatti maradványokat és a padlószint alatt altemplomot alakítottak ki az ásatási eredményeinek bemutatásával.

Budapest legrégibb templomaCsodálatos belső szobrok,

Nagyon szép templom, most voltunk fent először a kilátó tornyokban - a kilátás vitathatatlan, de kicsit többet - mást(?) vártam. Liszt emlékezetére is nagy hangsúlyt fektetnek. Kedvesek, segítőkészek. A 2000 Ft-os belépőt kicsit sokalltam. De jó program egy belvárosi séta keretében.

Budapest egyik ékessége ez a gótikus, barokk templom. Zsigmond királyunk építette még, persze azóta többször át lett építve.

Nagyon jó, hogy láthatóvá tette a feltérás/restaurálás a római kortól a török idők emkékein át a különböző történelmi időszakok emlékeit. Szintén jó ötlet, hogy a tornyokba is fel lehet menni. A kasszánál szuperkedves volt a hölgy, mintaértékű lehet a hozzáállása sokak számára. A belépőket egyelőre készpénzzel lehet fizetni.

Budapesten, a Március 15. téren található Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom (gyakran emlegetik még: Belvárosi plébániatemplom néven) a Contra-Aquincum erődítmény falaira, annak helyén épült. Legkorábbi emlékei a román kori, ma már nem fellelhető előtemplomig nyúlnak vissza. 1046-ban ide temették Gellért püspököt. A 14. században Zsigmond király támogatásával gótikus stílusban átépítették. Mátyás király uralkodása alatt két újabb oldalhajóval bővítették. A török időkben mecsetként használták, ennek emléke egy mihráb (imafülke) a szentély délkeleti falában. Egy 1723-ban bekövetkezett tűzvész után, 1725–1739 között, barokk stílusban állították helyre, Pauer János György (1692–1752) építőmester vezetésével. 1828-ban a templom sírboltjában helyezték örök nyugalomra Kultsár Istvánt, a felvilágosodás korának nagy színházszervezőjét. 1839-ben a támpillérek közeit árusító bódékkal építették be, ezeket 1932-ben bontották le. Ekkor találták meg a gótikus ablakokat és az ikerkapuzatot.

A Március 15-e téren, az Erzsébet-híd pesti hídfőjének északi oldalán álló tekintélyes kéttornyú templom közel kétezer év emlékeit őrzi.Az épület több jelentős politikai esemény színhelye volt.- 1458. január 23-án itt tartották azt a királyválasztó gyűlést, amelyen elfogadták Hunyadi Mátyást Magyarország királyának, akit másnap, január 24-én a pesti nép a Duna jegén közfelkiáltással meg is választott.- 1490-ben a II. Ulászlót megválasztó gyűlést ugyancsak ebben a templomban tartották.- Kossuth Lajos – bár ő maga evangélikus volt – ezen a plébánián kötött házasságot Meszlényi Teréziával.- 1856. május 25-én Adolf Kolping kölni pap tartott előadást a templomban. Ezzel kezdődött mozgalma Magyarországon.- Liszt Ferenc 1858 és 1871 között gyakran szállt meg a templom melletti plébániaépületben. Hét évig ott is lakott. Templomunkban vezényelte a legtöbb alkalommal akár saját, akár más szerzők műveit.2010-ben feltárásra és helyreállításra került a szentély keleti záródásának freskódísze.2014-15 között újabb ásatás tisztázta a padlózat alatti római és középkori maradványokat. Ez után következhetett 2016-ban – a már korábban elvégzett külső homlokzati felújítás folytatásaként – a belsőtér helyreállítása. A padlószint alatt altemplom kialakítására került sor az ásatási eredmények bemutatásával.