Miskolci Akadémiai Bizottság

Miskolci területi bizottság - MTA TABT | Az MTA Miskolci Területi Bizottságáról Az MTA a tudományos élet fokozatos fejlesztése, kiterjesztése és segítése érdekében 1961-től területi bizottságokat alapított, előbb Szegeden, majd Pécsett, Veszprémben, Debrecenben és 1979-ben Miskolcon, felosztva közöttük hazánk 18 megyéjét működési területként. 2006-ban hatodik területi bizottságként létrehozta az Erdélyi Múzeum-Egyesület közreműködésével a Kolozsvári Akadémiai Bizottságot, az elsőt, Magyarország határain kívül. Ezek a területi bizottságok független tudományos testületek, amelyek mindegyike székházzal rendelkezik, benne előadó- és tanácskozó termekkel, a klubélethez szükséges helyiségekkel, néhány vendégszobával. A Miskolci Területi Bizottságot - Miskolci Akadémiai Bizottság elnevezéssel (innen származik az azóta is használatos MTA-MAB rövidítés - a Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége 4/1979. számú határozatával hozta létre. Működési területe Észak-Magyarország három megyéjére, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyékre terjed ki, alakuló ülését 1979. november 30-án tartotta. Az MTA-MAB a három megye tudományos közösségét fogja össze és szorosan együttműködik a másik öt területi bizottsággal. Munkásságáról az MTA közgyűlésének köteles beszámolni. A Miskolci Területi Bizottság (MAB) alatt - szűkebben értelmezve - annak legfőbb vezető testületét értjük. Jelenlegi összetétele: elnök (akadémikus), 3 alelnök (az egyik Borsod-Abaúj-Zemplén, a másik Heves, a harmadik Nógrád megye képviseletében), tudományos titkár, a területen működő akadémikusok, a szakbizottságok választott elnökei, az MTA-MAB-Klubtanács elnöke, a területileg illetékes nem akadémikus köztestületi képviselők, a megyei küldöttek és a határon túli köztestületi tagok közül választott képviselő. Az MTA-MAB tagja csak köztestületi tag lehet. Az MTA-MAB tudományos munkája nyolc szakbizottság létesítésével indult. Az elmúlt harminc évben lényegesen megváltozott Észak-Magyarország tudományos színképe, elsősorban a Miskolci Egyetem humán karainak megalakulásával, az egri, gyöngyösi, sárospataki főiskolák fejlődésével, az ipari háttér, a kutatási intézmények változásaival, stb. Ennek egyik tükröződése, hogy új szakbizottságok jöttek létre.